HA ÉN EGY MOTOROS FELESÉGE VOLNÉK...
Megzakkannék. Stohl Andrást vélném látni, ahogy motoros felvonuláson gurulnánk az utcán nagy, berregő tömegben-közben fotóznám a hömpölygő motorfolyamot-, a hajam mindig kócos lenne a széltől.
És, ahogy az úton Ali- így hívnák a férjemet-megnyomná a gázt, az aszfalt csíkjait szemlélném játékos közelségből, s közben arra gondolnék, talán még meghalni se fájna, olyan gyors lenne.
Napjaink száguldó sebességgel telnének, én pedig- egy zsoké feleségéhez hasonlóan- megtanulnám, milyen fontos a bizalom és az erős combok szorítása...