Isten popcorn-al a kezében viháncol.

Úgy általában is, ha rólam van szó, de különösen akkor, amikor
épp azon gondolkozom, a világ összes dzsuvája ott van egy gyerek kezén,
különösen, ha táplálkozik-
és akkor, az amúgy órák óta a vonatkocsiban-már utolsó idegszálamon-rohangáló kisgyerek
kezében meglátom a banánt.
Minden körében, amikor laptopom széle mellett húzza el a ragadós gyümölcsöt, megáll bennem valami.
Mire visszatér az újabb körből, a banán héja már külön kezében lóg két ujja közé csípve....a vonat ingadozik, banán csúszik, ő rohan...
tiszta horror.