bp nekem.

Arctalan alakok a metrón.....versengő robot-tenger.
A néni, aki meghökkenve néz, ha átadom a helyet.
A koldus, aki egy elit kávézó teraszán ülő, pipázó társaságtól kéreget...
(háttérben márkásparfüm-üveg)
A hatalmas, csodaszép épületek....
Az a rengeteg instant poharas leves...
Egy korty kapcsolat reggelre, egy korty kedvesség ebédre...
Szerelem elvitelre...ha befér a munka közé. 

A téren ordító kebabos szendvicsember...
A pályaudvar mellett ülő, sörösdobozból mécsest gyártó, leszegett fejjel...
A gitározó, a kutyával összebújó.....a futók a szigeten.

Az egymásnak háttal álló, fotózó japán turisták...
A zacskóból "kraftot" szippantó fiatal lány...
Az anyjának ordító kisgyerek,
és az a rengeteg....
magányos ember.
Az üvegházak csillogása mögött,
A maga izgalmával.

/2015.02.21./